Japán történelme:

 

 

JAPÁN TÖRTÉNELMI KORSZAKOK

Japán történelmét négy fő korszakra bonthatjuk fel, amik sok kisebb korszakot ölelnek fel.

 • Őstörténet: i. e. 30000 - i. u. 250

 • Ókor: i. u. 250- i. u. 1185

 • Feudális kor: i. u. 1185 - i. u. 1868 

 • Modern kor: i. u. 1868 - máig

Első államszervezetek

 Az első államszervezetet az egyik legnagyobb törzs, a Yamato hozta létre a 3-4. században. A 9. század környékén a Kínai Birodalom meggyengült és Kelet-Ázsiában új államok jöttek létre, így Japán kénytelen volt "bezárkózni" a támadás kockázata miatt. Ez adhatott lehetőséget a kultúra létrejöttének és fejlődésének; a 12. századig Japán nem is érintkezett Ázsiával. 

Kamakura-kori shogunok

 A Kamakura-korszakban (Feudális kor) a shogun, a szamurájok legfőbb hűbérura az egész ország ellen ellenőrző rendszert alakított ki. Ehhez szükség volt a shoguni államtanácsra, a kincstárra, shoguni helytartókra (egyes tartományokba kirendelt ellenőrző ember). Így a shogun voltaképpen mindent ellenőrizni és irányítani tudott. Emiatt meggyengült a császári hatalom, az udvari arisztokrácia megszűnt létezni.

 A shogunhatalom 1868-ig tartott, mikor egyre több harcos jelent meg, ami a politika, a vallás, a társadalmi rétegek megváltozását jelentette.

Hadakozó tartományok kora

 A 15-16. századra egyre nőtt a belső harcok, tartományi ellenségeskedések száma, ami miatt végül a shogunhatalom elbukott. A tartományokban minden nappal egyre több belső harc tört ki, szinte mindennapossá vált. Végül egy területet egy "nagyúr" vett a kezébe és irányított.

 Ezután a tartományok egymás ellen harcoltak, mivel meg akarták szerezni a másik területét, a hatalmát. A 16. század elejére már közelítőleg 250 állandó tartomány alakult ki, mindegyik saját területtel és uralkodóval.

Edo-kor

 A 17. században három nagy hadvezér nagyjából 50 év alatt újraegyesítette az országot. Ők voltak a Tokugava-shogunok, akik a japán történelemben a legerősebb hatalmi rendszert létesítették. Ez volt az országban a legbékésebb kor, az Edo-kor, vagy más néven Tokugava-kor, ami 1600-tól 1868-ig tartott. Miután kiűzték az európai - spanyol és portugál - kereskedőket és hittérítőket és eltűnt a középkori anarchia, lehetőség nyílt a külső világtól mentes, elzárt életre.

Reform-kor

 Japán a 19. század közepéig elzártan élt, de ennek az lett a következménye, hogy nem fejlődött sokat a technika. Ez akkor derült ki, mikor 1850 körül megjelentek az amerikai, francia, orosz és angol hajók az ország megnyitását követelve. A japánoknak be kellett látniuk, hogy a Nyugatnak sokkal fejlettebbek az eszközeik, így Japán "nyitott" ország lett.

 1868-ban új korszak vette kezdetét: a Meiji, ami azt jelentette, hogy átveszik a nyugati államszervezet és gazdaság mintáját.

 

Forráshttp://www.historia.hu/userfiles/files/2009-07/Farkas1.pdf